/ Jan. 14-én Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson búcsúzott Soltész Levente konzul, és bemutatkozott utódja, Cseh Áron Gusztáv. Ezután a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, Szabó Tibor elnök és Misovicz Tibor alelnök tartottak sajtótájékoztatót a felekezetközi egyetemalapítás jelenlegi állásáról. Szabó Tibor elmondta: a költségvetési támogatás a külügyminisztérium fejezetéhez került, amely célirányú kezelésére a HTMH-t jelölte ki. A hivatal mellett megfelelő struktúra alakul ki a támogatás kezelésére. Az alakuló struktúra legfontosabb láncszeme a Sapientia Alapítvány, amelynek bejegyzése folyamatban van. Az egyetem létrehozója, tulajdonosa az alapítvány lesz. Az alapítvány kuratóriuma dönt a stratégiai fejlesztési javaslatokról, továbbá a kuratórium, az RMDSZ-szel egyeztetve, kijelöli a budapesti programtanács romániai tagjait. Az operatív feladatokat két programiroda - egy budapesti és egy kolozsvári - fogja ellátni. A programirodák nem rendelkeznek döntéshozatali joggal, ez kizárólag a kuratórium hatáskörébe tartozik. Az egyetemépítés során számítanak valamennyi romániai magyar szakember, szakmai testület és civil szervezet munkájára - mondta a HTMH vezetője. A HTMH-n belül az egyetemszervezés személyi felelőse Misovicz Tibor alelnök. Misovicz elmondta, hogy 2000-ben létre kell hozni a majdani egyetem alapjait. Bizonyos képzési formáknak be kell indulniuk, ugyanakkor az infrastruktúrának is ki kell épülnie. Ennek érdekében első lépésként pályázati rendszert írnak ki. A magyar politikusok elmondták, hogy a magyar kormány nem egyszeri támogatásban gondolkodik, hanem abban, hogy ha sikerül működőképes struktúrát kialakítani, amely illeszkedik az EU oktatási rendszerébe, akkor lehetővé válik más külső források bevonása is, valamint az anyaország további támogatása. /A HTMH vezetői Kolozsváron. 2000-ben le kell tenni az egyetem alapjait. Megtörtént a konzulcsere. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
2000. november 22.
Tíz éve látogatnak el Ady Endre szülőhelyére magyar iskolások. A Szatmárnémetiben tartott irodalmi vetélkedőn "Ti vagytok az örökség / A jutalom / Ti vagytok a dalom..." Ady-sorokat kellett értelmezni. Öt ország - Jugoszlávia, Szlovákia, Ukrajna, Románia és Magyarország - területéről érkezett 22 esszészerűen megírt dolgozat érkezett. A pályázatokat két neves irodalomtörténész, egyetemi tanár, Láng Gusztáv és N. Pál József értékelte. A vetélkedő a beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium csapatának győzelmével végződött. A második helyen a kishegyesi (Jugoszlávia) Petőfi Sándor Művelődési Egylet és a szatmárnémeti Református Líceum osztozkodott. Harmadik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium kéttagú csapata. A kolozsvári brassaisták nyolcadikok lettek. - Érmindszenten, a szülőház udvarán, az idén is nagy tömeg gyűlt össze. Beszédet mondott többek között Fazakas László költő, margittai lelkipásztor, Kósáné Kovács Magda tanárnő, magyar ország-gyűlési képviselő, Cseh Áron, kolozsvári magyar konzul és Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke. Az ünnepségen átadták Ady Endre helyreállított szülőházát. /S. Muzsnay Magda: Ady Endre a harmadik évezred küszöbén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
2001. február 2.
Febr. 1-jén Temesváron eltemették az autóbalesetben elhunyt Horia Rusut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét, parlamenti képviselőt, akit Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, illetve Cseh Áron kolozsvári magyar konzul is elkísért utolsó útjára. Az RMDSZ részéről Toró T. Tibor Temes megyei elnök, képviselő, illetve Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő volt jelen. Az RMDSZ koszorúja mellett Toró T. Tibor a "bálványosi magyar barátok" nevében elhelyezte a Reform Tömörülés koszorúját is. Mint ismeretes, Horia Rusu nemcsak többszörös résztvevője, hanem társ- szervezője is volt a bálványosi szabadegyetemnek. /Temesváron eltemették Horia Rusu liberális képviselőt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
2001. március 16.
Közel háromezren emlékeztek márc. 15-én Kolozsváron az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra: a főtéri Szent Mihály-plébániatemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten többszáz fiatal gyűlt össze. Az ünnepi rendezvényen Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök mondott köszöntő beszédet, majd az Erdélyi Református Egyházkerület nevében Vetési László lelkész, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, a Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház részéről dr. Kovács László Attila, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Mikes Sámuel, a Magyar Baptista Imaház főlelkésze beszélt. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke azokra a budapesti ifjakra emlékezett, akik a béke, szeretet és egyetértés jelszavával egy nap alatt megfordították a világ állását Budapesten. A kolozsvári magyar konzulátus részéről dr. Cseh Áron a Magyar Köztársaság üzenetét tolmácsolta. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszédében kifejtette: "határtalan nemzet határtalan ünnepe van ma. Március 15-ét nem kellett és nem kell újraértékelni, hiszen évről évre általa újultunk és újulunk meg". Az ünnepség a Biasini Szálló előtt folytatódott. Boros János kolozsvári alpolgármester üdvözölte a jelenlévőket, majd átadta a szót Dan Canta alprefektusnak, illetve Kerekes Sándornak, a Kolozs megyei tanács alelnökének, akik Adrian Nastase kormányfő március 15-i üzenetét tolmácsolták román és magyar nyelven. Dr. Cseh Áron konzul Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét ismertette. /Papp Annamária: Március 15-re emlékeztek Kolozsváron. Határtalan nemzet határtalan ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A kolozsvári népfőiskolai rendezvények keretében Csetri Elek akadémikus tartott előadást Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentősége címmel. Albert Júlia színművésznő részleteket olvasott fel Petőfi Sándor, Jókai Mór, Kossuth Lajos és Mikszáth Kálmán írásaiból és leveleiből. /Balog Éva és Levey Ferenc: Március 15-re emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2001. március 17.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából márc. 16-án Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Bálint-Pataki József, a HTMH osztályvezetője, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Alföldi László kolozsvári főkonzul, Cseh Áron konzul, valamint kolozsvári egyházi és közéleti személyiségek részvételével átadták Imreh István erdélyi történésznek a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét, melyet Mádl Ferenc köztársasági elnök adományozott. Alföldi László főkonzul köszöntő beszéde után Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke méltatta az idős professzor pályafutását. A székelyek újkori történelmének szakavatott kutatóját életműve a legjelesebb magyar történészek soraiba emeli. A tanár Imreh Istvánnak élete és munkássága elválaszthatatlan a Bolyai Egyetem megalakulásától annak fénykoráig, majd megszüntetéséig, 1990 után pedig töretlen kivette részét az erdélyi magyar tudományos önszerveződésből. Benkő Samu kiemelte az anyaország gondoskodását, amelyre minden határon túli magyar féltőn tekint. /Makkay József: Magyar állami kitüntetést kapott Imreh István. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2001. augusztus 10.
Aug. 5-én ért véget az immár 11. alkalommal megszervezett Nemzetközi Tánctábor Gyimesközéplokon. 250 fizetővendég volt jelen: 80% Magyarországról, 15% Erdély különböző városaiból, de jöttek érdeklődők Ausztráliából, Japánból, Francia- és Németországból. A gálaműsorban fellépett a pusztinai hagyományőrző tánccsoport - bizony hatvan fele járnak a hagyományőrzők -, továbbá a rekecsini gyermekek, nem magyar tanító által betanított csángómagyar énekekkel. Bemutatták többek közöttt furulya-, hegedű- és tánctudásukat a hidegségi, középloki gyerekek, a felsőloki hagyományőrzők. Főszponzorok: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram Népművészeti Kollégiuma, Illyés Alapítvány kolozsvári igazgatósága, gyulafehérvári Caritas csíksomlyói kirendeltsége, no meg tehetségéhez mérten a polgármesteri hivatal. Sára Ferenc élettársával, Varga Zsuzsával Magyarországról települtek Gyimesközéplokra már néhány éve azért, hogy e táj népművészeti örökségének istápolói legyenek. No, meg azért vallja be Sára Ferenc, hogy a csángó lakosságtól életfilozófiát és élni tanuljon. - Meglátogatta a tábort dr. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul és Veres László, az Illyés Alapítvány igazgatójának társaságában Németh Zsolt államtitkár, aki az egyházi és világi faluvezetéssel együtt elhelyezte a Nemzetközi Csángó Központ alapkövét. A Fidesz-kormány nagyon erős anyagi támogatást nyújt a csángó központ létrehozására; mondhatni, hogy állja költségeinek 99%-át. Így már jövő tavaszra elkészül egy kulturális és szabadidőközpont, amelyben működne egy népművészeti iskola, s amely állandó jelleggel helyet adhatna tanfolyamoknak, konferenciáknak, táboroknak. Egy olyan központja lesz ez a csángóságnak - ahogy Németh Zsolt is fogalmazott -, amelyen keresztül áramlik minden információ a csángóságról és az is, amely a világból őket érdekli. A 2002. évi tábort az államtitkár ebben az új központban nyitná meg. /Inczefi Tibor: Megőrizni a világ számára a Gyimesekben kialakult kultúrkincset. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
2001. október 16.
Egész hetet átívelő ünnepségsorozattal emlékezett Temesvár római katolikus közössége és minden magyar nemzetiségű lakosa a gyárvárosi plébániatemplom felszentelésének századik évfordulójára. A magyar millennium évében, 1896-ban tették le az alapkövét, és alig öt esztendő múlva elkészült a nagy mű. Az ünnepi szentmisét Tamás József gyulafehérvári segédpüspök celebrálta. Közreműködött Böcskei László vikárius, aki a Rómában hivatalos úton tartózkodó Roos Márton megyés püspök köszöntő szavait is tolmácsolta. A világi meghívottak közül Szabó Dénes esperes Csallóközi Zoltánt, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetőjét, dr. Cseh Áron Gusztávot, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusának konzulját, Toró T. Tibor Temes megye RMDSZ-es parlamenti képviselőt, Halász Ferencet, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnökét, az évfordulóra a Millenniumi templom száz éves történetét könyvalakban megjelentető Szekernyés János helytörténészt köszöntötték. Csallóközi Zoltán hangsúlyozta, hogy az anyaország erejéhez mérten anyagiakkal is támogatja az idegen országba szakadt, szórványban élő magyarságot kultúrájának ápolásában a szülőföldjén. /Bánsági Csilla: "Tornyán a kereszt, felül emelkedik mindenen..."A gyárvárosi Millenniumi templom centenáriuma. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./
2001. november 6.
Évről évre látványosan nő a Magyarországra vízumot igénylők száma, nyilatkozta Cseh Áron kolozsvári magyar konzul. Tájékoztatása szerint tavaly mintegy 14 ezer román állampolgár kért vízumot tartós ideiglenes tartózkodásra, idén számuk már most 15 ezerre tehető. Cseh Áron elmondta: a megszakítás nélkül több mint 30 napot Magyarországon tartózkodni óhajtó vízumért folyamodók mintegy 80 százaléka munkavállalási, 15 százaléka tanulmányi, illetve jövedelemszerző és meghívóleveles vízumot igényel. Ami a nemzetiségi megoszlást illeti, mivel erről külön nyilvántartás nincs, a konzul csupán hozzávetőleges adatokat tudott közölni: a kérelmezők többsége, 70-80 százaléka magyar, 20 százaléka pedig román nemzetiségű. /Látványosan nő a Magyarországra vízumot igénylők száma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2001. december 7.
Két éve, hogy dr. Cseh Áron, a neves kolozsvári képzőművész, néhai Cseh Gusztáv fia kolozsvári magyar konzul diplomataként tért vissza szülővárosába. Az eltelt közel két év során sikerült jó kapcsolatokat kiépíteni mind a magyar, mind a román civil és politikai szervezetekkel, a magyar történelmi egyházakkal és az erdélyi értelmiség jeles képviselőivel, tekintett vissza az eltelt időre. Vidéki látogatásai során nagyon sok polgármestert, alpolgármestert, helyi magyar közösségi vezetőt ismerhetett meg. A magyar államalapítás ezredik évfordulóját együtt ünnepelhette az erdélyi magyarsággal. A legkisebb szórványtelepüléstől a legnagyobb székelyföldi városig méltóképpen megünnepelték ezt a jeles eseményt, ez jelzi, hogy az erdélyi magyarban él a magyarságtudat, és őrzi a hagyományait. A kolozsvári főkonzulátust évente körülbelül tizenhat-tizenhétezer román állampolgár keresi fel a magyarországi tartózkodáshoz szükséges vízum beszerzése céljából. Cseh Áron feladatkörébe a politikai, kulturális-gazdasági és sajtófigyelő munka tartozik. /Máté Erzsébet: "Az erdélyi magyarságban él a magyarságtudat" Interjú Cseh Áron kolozsvári magyar konzullal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2002. január 22.
A Magyar Kultúra Napját ünnepelték január 20-án, vasárnap Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendezésében. Díszvendégként jelen volt dr. Vonza András magyar földművelési és vidékfejlesztési miniszter, illetve Cseh Áron magyar főkonzul, valamint Tempfli József püspöke. A Himnusz születése napját megünnepelni az anyaországban honosodott meg, de a határon túl is egyre inkább kiterjedőben van. Kölcsey Ferencre, az egyházkerület szülöttjére emlékeztek, aki nemzeti imánkat 1823. január 22-én írta. Tőkés László püspök emlékeztetett: "December óta Romániában tilalom alá esik a Himnusz eléneklése." A magyar himnusz eléneklőjének büntetése 25-50 millió lej lehet, illetve 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki érte. Mivel az RMDSZ SZKT-ülésén nemrégiben elénekelték, a román legfőbb ügyész eljárást indított a törvényszegők ellen. "Lehetünk-e otthon, ahol nem szabad elénekelni nemzeti imánkat?" - tette föl a kérdést a püspök. Dr. Vonza András hangsúlyozta, hogy a határon túl élők nélkül nem lehet teljes a magyar kultúra. Múlt, jelen és jövő nem gondolható el a Kárpát-medencei magyarság nélkül - fejtette ki a miniszter. A magyar kormány üzenetét hozó miniszter kifejtette: a magyarság egységét a kedvezménytörvény révén épp úgy erősíteni kívánják, mint a magyar gazdaságot az Európai Unió révén. Szomorú, hogy sokan a magyart a magyarral próbálják szembeállítani. /(Balla Tünde): Ünnepség az egyházkerületben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2002. február 27.
Febr. 26-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban László Bakk Anikó és Haszmann Pál jóvoltából a Mátyás Napok alkalmával kiállították Cseh Gusztávnak, a néhai jeles grafikusművésznek a Csernátoni múzeum anyagát képező Hatvan főember és Jeles házak című rézkarc sorozatát. A megnyitón részt vett Cseh Áron konzul, a művész fia, Alföldi László főkonzul feleségével, Kopacz Mária festőművésszel. /N. J.: X. Mátyás Napok. Cseh Gusztáv, az erdélyi grafika megújítója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2002. április 25.
Több ezer személy kísérte utolsó útjára ápr. 24-én Reizer Pál szatmári megyés püspököt. A temetésen mintegy háromszáz lelkész vett részt. A szertartást Ardai Attila kanonok, az egyházmegye ideiglenes kormányzója mutatta be a részt vevő főbb méltóságokat. Dr. Jean Claude Périsset nuncius latin nyelven kezdte az elhunyt püspök lelki üdvéért bemutatott szentmisét, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédét követően dr. Paskai László bíboros, esztergom?budapesti érsek fejezett be. Románul dr. Ioan Robu bukaresti érsek búcsúztatta Reizer Pál püspököt. Dr. Paskai László bíboros, végezte a temetői szertartást. Merlás Tibor címzetes főesperes, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébánosa rövid beszédében jelezte: nem sokkal a ceremóniát megelőzően ő vehette át Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettől a Reizer Pál nevére kibocsátott magyarigazolványt. A püspök búcsúztatásán a következő egyházi és világi méltóságok vettek részt. Egyházi személyek: Dr. Paskai László esztergom–budapesti érsek, bíboros, Dr. Jean Claude Périsset, címzetes érsek, bukaresti apostoli nuncius, Dr. Ioan Robu, bukaresti érsek, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Petru Gherghel, iasi–i püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Martin Roos, temesvári püspök, Majnek Antal, munkácsi püspök, Huzsvár László, nagybecskereki püspök, Bosák Nándor, debrecen–nyíregyházi püspök, Dr. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Mayer Mihály, pécsi püspök, Balázs Béla, kaposvári püspök, Spányi Antal esztergom–budapesti segédpüspök, Lucian Muresan, balázsfalvi görög katolikus érsek, Gheorghe Gutiu, kolozsvári görög katolikus érsek, Alexandru Messian, lugosi görög katolikus püspök, Ioan Sisestean, nagybányai görög katolikus püspök, Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök, Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, Papp Géza, erdélyi református püspök, Tietze Jenő, nagybecskereki általános helynök, Fodor József, nagyváradi általános helynök, Böcskey László, temesvári általános helynök, Potyó Ferenc, gyulafehérvári általános helynök, Dr. Czirják Árpád, gyulafehérvári érseki helynök, P. Szőke János SDB, szenttéavatási promotor, a gyulafehérvári római katolikus teológia tanári kara, Dr. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, Tincu Alexandru, szatmári ortodox főesperes Világi személyiségek: Klaus Peter Marte, német konzul, Temesvár, Szíjgyártó István, magyar nagykövet, Bukarest; Cseh Áron, konzul, Kolozsvár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa, Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Erdei D. István, parlamenti képviselő, Varga Attila, parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő, Kereskényi Sándor, szenátor, Szabó Károly, szenátor, Dr. Kalmár László, főorvos, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke, Budapest. /Princz Csaba: Ezrek kísérték utolsó útjára Nm. és Ft. Reizer Pál püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./
2002. július 4.
Szokatlan homály fedi Medgyessy Péter magyar miniszterelnök hétvégi, kolozsvári látogatását. A hét elején még senki sem tudott bizonyosat mondani arról, hogy mikor érkezik és kivel találkozik a magyar vendég. A prefektúra és a rendőrség képviselői is a megyei RMDSZ-től érdeklődtek Medgyessy Péter látogatásának részleteiről. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nem ismeri a miniszterelnök hétvégi látogatásának programját, tehát egyelőre az sem bizonyos, hogy találkozni fog az RMDSZ vezetőivel. Kérdéses, hogy találkozik-e a történelmi magyar egyházak püspökeivel Kolozsváron. Szabó Árpád unitárius püspöknek erről nem volt tudomása. Cseh Áron konzul tudomása szerint Medgyessy Péter júl. 5-én este érkezik repülővel Kolozsvárra, magánvacsorán vesz részt. /(m.j.): Medgyessy Péter kolozsvári látogatása elé. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2002. augusztus 3.
Nagyváradon július 31-én Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspököt a város díszpolgárává avatták. Az ünnepi tanácsülésen Petru Filip polgármester mondta el Tempfli József laudációját, köszöntötte Nagyvárad 81. római katolikus püspökét. A ceremónián mások mellett részt vett Cseh Áron kolozsvári magyar konzul is. Tempfli József a díszpolgári oklevél átvétele után egyebek között a következőket mondta: II. János Pál pápának a püspökök II. szinódusán tett kijelentését vette vezérlőelvének. Ahhoz, hogy a harmadik évezred kezdetén új világot építsünk, le kell döntenünk a nemzeti, kulturális, vallási, pozícióbeli korlátokat, falakat. /(bor): Tempfli József Nagyvárad díszpolgára! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 3./
2002. november 25.
Nov. 23-án a 125 éve született Adyra neves meghívottak jelenlétében emlékeztek Érmindszenten, a hagyományos zarándoklaton. Tőkés László és Tempfli József püspökök tartottak ökumenikus istentiszteletet. Az Ady-emlékház udvarán Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a főszervező nyitotta meg az ünnepi megemlékezést. Pomogáts Béla irodalomtörténész, Szabó Vilmos államtitkár, Kósáné Kovács Magda, magyar országgyűlési képviselő, Bálint-Pataki József, Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke beszélt, Dudás Károly (Szabadka) a délvidéki magyar írók üdvözletét hozta el. Érdekes színfoltja volt az ünnepségnek a magyar országgyűlés tagjaiból álló SZENÁ-TOROK nevű kórus fellépése. Tőkés László püspök szerint az elhangzott felszólalások, a jelenlévők pártállástól független együttállása azt tükrözi, hogy határokon átívelő kérdésekben a magyarság mégiscsak egyet tud érteni. Draveczky Károly tanácsos átnyújtotta a tanács és a megyei múzeum által erre az alkalomra kibocsátott Ady-emlékplakettet és díszoklevelet a következő személyiségeknek: Szabó Vilmos, Pomogáts Béla, Kósáné Kovács Magda, Bálint-Pataki József, Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, Gyulai Ferencné, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke, Cseh Áron, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Tőkés László, Tempfli József és másoknak. A zarándoklat végén letették a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által építendő Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont alapkövét. /Fodor István: Ady próféciáinak időszerűségét hangsúlyozták. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 25./ A leendő Ady-központ a Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdona lesz. Ady Endre évtizedek óta pusztuló szülőfaluját szeretné fellendíteni a Királyhágómelléki Református Egyházkerület azzal a 40 személy befogadására alkalmas szállóval, illetve gyógyvízfürdővel, amelynek alapkövét most elhelyezték Érmindszenten. A beruházás körülbelül 520 millió forintba kerül, amelyből 320 milliót a Széchenyi-terv keretében már jóvá is hagytak. Az Ady-emlékév zárórendezvénye nov. 24-én Csucsán volt, ahol Sorskérdéseink: Ady szavával - az Ige tükrében címmel tartottak nemzetpolitikai fórumot. A ma Octavian Goga nevét viselő múzeum, a volt Boncza-kastély kapcsán Milan Kundera cseh írót idézve Tőkés László püspök kifejtette, nem szabad hagyni, hogy egy nemzettől elvegyék emlékeit. Ady Endre munkásságát Koncsol László, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke, Szilágyi István író és Indig Ottó irodalomtörténész méltatta. - Tordán is megemlékeztek a költőről, Ady Endre - a humánumőrző költő üzenete című rendezvénnyel emlékeztek a költőre a tordai Mihai Viteazul Gimnáziumban. /Lepedus Péter, Simon Levente: Ady-központ épül Érmindszenten. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./
2003. március 22.
Márc. 21-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt, nyolcadik alkalommal rendezték meg a fiatal műszakiak tudományos ülésszakát, amelyre Erdély minden részéből érkeztek részvevők. A megnyitón, amelyen többek között jelen volt Kerekes Sándor megyei tanácselnök-helyettes és Cseh Áron konzul, előbb dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományos Szakosztályának elnöke méltatta az ülésszak célkitűzéseit: emelni az erdélyi magyar műszaki értelmiség szakmai színvonalát, ösztönözni a kutatási munkát, tudományos kapcsolatokat alakítani ki, művelni a magyar műszaki nyelvet. Dr. Egyed Ákos EME-elnök emlékeztetett arra, hogy intézményének minden szakosztálya támogatja a kutatómunka számbavételének fórumait. Tavaly első ízben rendezték meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című tudományos ülésszakot, együttműködési szerződést írtak alá a Magyar Tudományos Akadémiával. Dr. Csizmadia Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen nagy jelentősége van az anyanyelv művelésének: nem csak kommunikációs eszköz, de kultúra és gondolkodásmód hordozója is. Délután a részvevők három szekcióban összesen hetvennyolc előadást hallgathattak. /Ördög I. Béla: Fiatal műszakiak tudományos ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2003. május 2.
Néhány elkorhadt ablakkeret cseréjének ürügyén diplomáciai incidenst igyekezett provokálni a kolozsvári polgármesteri hivatal a városban működő magyar főkonzulátussal. A Kolozsváron megjelenő Ziarul Clujeanului című helyi lap ápr. 30-án adott hírt arról, hogy a polgármesteri hivatal ellenőrei helyszíni szemlét akartak végezni a főkonzulátus területén, arra hivatkozva, hogy nem az előírásnak megfelelően cseréltek ki két ablakot az épület második emeletén. A Kolozsvár főterén álló épület műemlék jellegű, a hivatal szerint megsértették az előírásokat azzal, hogy az eddigi fakeretes ablakokat korszerű thermopan ablakokkal cserélték ki. A hivatal helyszínre küldött ellenőreit nem engedték belépni a magyar diplomáciai képviselet területére. Az épület tulajdonosa, a Kolozsvári Református Egyházközösség az előírásoknak mindenben megfelelő fakeretes thermopan ablakokat szereltetett be a két teljesen elkorhadt keretű ablak helyére. A diplomáciai képviseletek működését szabályozó nemzetközi megállapodások értelmében pedig természetes, hogy a polgármesteri hivatal ellenőrei nem léphetnek a magyar főkonzulátus területére - közölte az MTI-vel Cseh Áron konzul. A polgármesteri hivatal ezek után 3 millió lej - mintegy 20 ezer forint - büntetésre ítélte a Kolozsvári Református Egyházközösség kuratóriumát az építési törmelék szakszerűtlen elhelyezése miatt. /Zűr a magyar főkonzulátus ablakai körül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./
2003. június 6.
Jún. 5-én tartották A Státustörvény az Európai Unióban című fórumot a kolozsvári Reform Klub és az Alternatíva Egyesület szervezésében, s amelyen vendégeként megjelent Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke. A fórumon részt vett Alföldi László főkonzul, Cseh Áron és Ludányi Horváth Attila konzul, Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnöke, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, városi tanácsosok, több érdeklődő. Németh Zsolt előadását követően hozzászólások hangzottak el Szilágyi Zsolt és Kónya-Hamar Sándor részéről, majd kérdéseket lehetett föltenni. /(k): A Státustörvény az Európai Unióban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2003. július 25.
Alföldi László kolozsvári főkonzul a vele készített interjúban kifejtette: mindig arra törekedett, hogy egyforma közelséget tartson fenn az erdélyi magyar közösség legkülönbözőbb intézményeivel. A főkonzul augusztusban távozik posztjáról, utódja jelenlegi helyettese, Cseh Áron lesz. Alföldi húsz évvel ezelőtt kezdte el munkáját diplomataként a kolozsvári főkonzulátuson. Ceausescu rendeletére 1988 júniusában bezárták a főkonzulátust, két nap alatt kellett távozniuk Romániából. Két év múlva bukaresti első beosztottként térhetett vissza Romániába. A nyugati diplomaták csupán 90 után érzékelték, hogy a kisebbségi kérdés európai jelentőségű politikai probléma a két ország között. Kolozsváron az ember más nézőpontból látja a dolgokat, mint Bukarestből, itt sokkal mélyebb és intenzívebb emberi, munka- és hivatalos kapcsolatot tud kialakítani. Alföldit négy évvel ezelőtti nevezték ki főkonzulnak, Funar polgármester még aznap Alföldi kiutasítására szólította fel a román kormányt. Alföldi megemlítette, hogy rajta kívül most sincs olyan diplomata a magyar külügyi tárcánál, aki húsz évig folyamatosan Romániával foglalkozna, ebből pedig tizenötöt itt töltött volna el. Jelenleg több mint húsz alkalmazottal működő a konzulátus. Van külgazdasági attaséjuk, megmaradt a szakkonzuli tevékenység, és az első beosztotthoz tartozik a kultúra, a sajtó és a nemzetpolitika területe. Évente már 23 ezres vízumforgalmuk van. Felesége, Kopacz Mária festőművész marosvásárhelyi származású, sok száz barátot szerzett, így teljes rálátása nyílt Erdélyre. A szemléletváltás, amelyet a két nép közötti megbékélés, egymás elfogadása és a másság tisztelete jellemez, nem valósul meg olyan ütemben, ahogy azt a romániai magyarság szeretné. Naponta tapasztalható, milyen ellenállásba ütközik az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. A korábbi merev elutasítás ellenben megszűnt, amiben az RMDSZ-nek kétségtelenül nagy szerepe van. Kérdés, mekkora mozgásteret jelent ez, milyen korlátai vannak, mennyit lehet vállalni egy ilyen típusú együttműködésből. Alföldi várja, hogy húsz év után a Külügyminisztériumban milyen feladatot kap. /Rostás Szabolcs: Kiemelten fontos az erdélyi misszió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./
2003. augusztus 8.
Augusztus végén jár le Alföldi Lászlónak, a kolozsvári magyar főkonzulnak a romániai kinevezése. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a főkonzul tevékenységének elismeréseképpen ebből az alkalomból oklevelet nyújtott át a magyar diplomatának. Az EMKE elnöke, dr. Kötő József és Dáné Tibor, az egyesület főtitkára az átadási ünnepségen megköszönték Alföldi Lászlónak azt a szolgálatát, amit nagyköveti első beosztottként és főkonzulként végzett. Utódja Cseh Áron, jelenlegi konzul. /B. T.: Oklevelet kapott Alföldi László. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./
2003. szeptember 15.
Kétnapos /szept. 13-14./ rendezvénysorozattal ünnepelte a dési református egyházközösség temploma fennállásának 550. évét. Tőkés László püspök közel ezer léleknek hirdette az igét. Az ünnepi műsorban 14 - a bacai, bálványosváraljai, besztercei, cegőtelki, déscichegyi, rettegi, somkeréki, szamosújvári, szépkenyerűszentmártoni, tacsi, várkudui, valamint a dési ifjúsági és felnőtt kórus lépett fel. Másnap Pap Géza püspök mondott beszédet. A magyar kormányt, illetve diplomáciát Szabó Vilmos államtitkár és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul képviselte. /V. K.: 550. évfordulót ünnepeltek Désen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
2003. október 7.
Okt. 6-án Aradon a tizenhárom vértanú kivégzésének 154. évfordulójáról emlékeztek meg az RMDSZ szervezésében. Az aradi Szabadság-szobor nemcsak a magyar, hanem az egyetemes szabadság szimbóluma - mondta a helyi minorita templom udvarán a műemlék előtt rendezett ünnepségen Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. A templomban mintegy 500-800 hívő ünnepi emlékező szentmisén vett részt. A meghívott szónok Csiszér Albert, brassói római katolikus kanonok volt. A szertartáson jelen volt Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Komor Levente honvédelmi államtitkár, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul, valamint az RMDSZ csúcsvezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel. - Az aradi vértanúk emlékétől nem kell félniük a román politika szereplőinek, hiszen az egykor kivégzett tábornokok az oszthatatlan szabadság eszméjéért adták életüket - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Aradon tartott emlékünnepségen. A helyszínen mintegy kétezren gyűltek össze. Markó Béla megállapította: az elmúlt hetekben kiderült, hogy a tizenhárom vértanú tábornoktól még ma is félnek egyesek. "Ki fél ma ezektől a nagyszerű férfiaktól, akik életüket adták a magyar nemzet szabadságáért? A román miniszterelnök? A román államfő? A román politikusok? Úgy tűnik, hogy igen", utalva arra, hogy az elmúlt hetekben román részről éppen azt az érvet lehetett hallani: az aradi Szabadság-szobor felállítása feszültséget kelt, s hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elveszítheti emiatt a választásokat Erdélyben. "Ezek szerint az 1848-as szabadságharc hőseinek még ma is van akkora hatalmuk, hogy meg tudnak buktatni egy román kormánypártot" - mondta ironikus hangon Markó Béla, hozzáfűzve: "Tragikomikus, hogy a huszonegyedik század elején a román hatalmasságok még mindig ennyire rettegnek mártírjainktól." Markó leszögezte: a Szabadság-szobornak állnia kell! "Mi nem örülünk a megbékélési park (román részről felvetett) ötletének, mert a Szabadság-szobor egymagában is kifejezi a megbékélés gondolatát" - fűzte hozzá. "Még nem vagyunk igazán szabadok, nem vagyunk igazán egyenlőek, és távolról sem vagyunk még testvérek" - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Lévai Katalin miniszter beszédében kifejtette: az 1848-as szabadságharc hősei olyan örökséget hagytak ránk, amit ápolni és oltalmazni minden nemzedéknek becsületbeli kötelessége. A szabadság nem lesz kevesebb, ha megosztják, egy nép szabadságát csak erősítheti a többi nép szabadsága. A népeknek szükségük van egymásra, különösen, ha egymás szomszédjai - mondta a szónok. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője felmutatott egy fémcsavart, amely a Szabadság-szobor elemeit tartotta össze több mint száz éven át. Ez a tárgy - mondta - azokat az embereket jelképezi, akik csavarként tartják egybe a szabadság eszméjét. A szeretet és a megértés szavait addig kell ismételni - hangoztatta a magyar honatya -, amíg mindenki meg nem érti azokat. Ha ez így lesz, végül a szobor is a helyére kerül. Románul fordulva az egybegyűltekhez megállapította: a románoknak és a magyaroknak tisztelniük kell egymás mártírjait. Tokay utalva arra, hogy az RMDSZ irányvonalával szembenálló magyar csoportok külön megemlékezést tartottak az előző napon ugyanezen a helyen, hangsúlyozta: "Elegen vagyunk, hogy bízzunk a túlélésünkben, de kevesen ahhoz, hogy hagyjuk magunkat megosztani." /Markó: A Szabadság-szobornak állnia kell! Közel kétezren emlékeztek Aradon a tábornokokra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ A vesztőhely bejáratánál maga Gheorghe Tica aradi rendőrfőkapitány fogadta a hazai, illetve külföldről érkező zarándokokat. A parancsnok ellentmondást nem tűrő hangon szólított fel mindenkit, akinél magyar zászlót látott, hogy tegye táskájába a lobogót, ellenkező esetben nem mehet az obeliszkhez. Kijutott a rendőrkapitányi szigorból a Kecskemétről kerékpáron érkező 16 gimnazistának is, akik szintén csak úgy kerekezhettek be a vesztőhelyre, ha elrejtették zászlóikat. A hatósági intézkedésen leginkább Katona Kálmán MDF-alelnök, korábbi közlekedési miniszter lepődött meg, aki a 16 magyarországi gimnazistával együtt tette meg Aradig a 200 kilométeres távolságot. Már csak azért is oka volt az értetlenkedésre, mivel a vesztőhely bejáratától mindössze húsz méterre két magyarországi férfi senkitől sem zavartatva árulhatta - 150 ezer lej vagy ezer forint ellenében - a magyar zászlót. /A "rettegett" mártírok a román hatalomnak üzentek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2003. október 23.
Okt. 22-én ünnepi fogadással emlékezett meg a magyar főkonzulátus 1956. okt. 23-ra. A nemzeti ünnep alkalmával a fogadáson neves magyar közéleti személyiségek tették tiszteletüket, jelen volt Kolozs megye prefektusa, Vasile Soporan is. A jelenlévőket dr. Cseh Áron főkonzul -két nyelven köszöntötte, aki az eddigi hagyományoktól eltérően az esemény jelentőségét méltató beszédet mondott. A főkonzul bejelentette: nov. 1-jétől Szentpéteri István tölti be a konzuli tisztséget. Az ünnepi hangulatot Márkos Albert vezette vonósnégyes előadása tette emelkedettebbé. /Emlékezés 1956. október 23-ra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2003. október 25.
Az Országgyűlés jegyzői karának küldöttsége látogatott el okt. 24-én Nagyváradra, a Szacsvay emléknap alkalmából. A küldöttség első útja az RMDSZ-székházba vezetett. Németh Zsoltot és a többi képviselőt a szövetség elöljárói, valamint Cseh Áron kolozsvári főkonzul fogadta. Lakatos Péter területi elnök az RMDSZ-szervezetre és a Bihar megyei magyarságra vonatkozó statisztikai adatokat ismertette a vendégekkel, akik elmondták, hogy szinte már "hazajárnak" Váradra. A küldöttség találkozott a megyeházán Florian Serac prefektussal, Kiss Sándor és Teodor Fericeanu megyei önkormányzati alelnökökkel és Bíró Rozália alpolgármesterrel. A magyar küldöttség tiszteletét tette Tempfli József megyés püspöknél, majd megkoszorúzta Szacsvay szobrát. Az Állami Színházban díszelőadást tartottak. A rendezvény keretében Világosi Gábor képviselő átadta a Szacsvay-díjakat, melyeket fiatal művészeknek, jogászoknak, a közösségért munkálkodó embereknek ítélnek oda. Az idei díjazottak Kiss Melinda képzőművész, Szabó Ödön történész, megyei tanácsos és Cseke Attila jogász. Szacsvay Imre a függetlenségi nyilatkozat egyik aláírója volt, akit a Habsburgok kivégeztettek. Szacsvayról az Országgyűlés jegyzői kara évente megemlékezik halála évfordulóján, felváltva Nagyváradon, illetve Budapesten. /Pengő Zoltán: Főhajtás Szacsvay emléke előtt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./
2003. november 19.
Glatz Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóját, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorát nov. 18-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) díszdoktorává avatták. Az eseményen részt vett Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspök, Cseh Áron, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja, Szilágyi Pál, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, valamint az egyetem magyar oktatói. Méltató beszédében Csucsuja István, a BBTE Történelem és Filozófia Karának dékán-helyettese elmondta, hogy a magyar tudós kitüntetése a kolozsvári egyetem számára művelődéstörténeti esemény, amely tovább erősíti a romániai és a magyarországi felsőfokú oktatás közötti együttműködést. Glatz előadásában hangsúlyozta, hogy a BBTE Közép-Európa egyetlen háromnyelvű egyeteme, ahol a román mellett magyar és német nyelven is folyik az oktatás. Felhívta a figyelmet a nemzetközi fórumokon ismertetett javaslatára, miszerint a közép-európai térségben az etnikai konfliktusok kezelésére közös magatartáskódex kidolgozására lenne szükség. Glatz Ferenc elmondta: mind a románokban, mind a magyarokban megvan a hajlandóság arra, hogy az évszázados etnikai ellentéteket feloldják. A történész szerint ebben a folyamatban rendkívül fontos szerepet töltenek be a multikulturális egyetemek. /B. T.: Többnyelvű intézmények az esélyegyenlőségért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2003. december 2.
Nov. 29-én az ITD Hungary Kereskedelem- és Beruházásfejlesztési Közkereseti Társaság és a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egész napos román-magyar üzletemberfórumot rendezett Kolozsváron. A Partnerség Európáért elnevezésű találkozón dr. Cseh Áron főkonzul kifejezte reményét, hogy konkrét üzleti kapcsolatok kialakulása és szorosabbá tétele indul be a két ország vállalkozói társadalma között. Eddig a 230 millió dolláros romániai magyar összbefektetés fele Kolozs megyében valósult meg (a leglátványosabb a MOL-é). A 190 millió USD-t kitevő külföldi össztőkéből 93 millió magyar eredetű (ami 553 céget érint), és Kolozsvár az ország második legnagyobb vásárvárosa, ahol a 70 ezret meghaladó diákság magasan képzett munkaerőforrást jelent. A kolozsvári főkonzulátus már nem a rosszízű politikai élcelődések tárgya, hanem komoly gazdaságfejlesztő munkát végez. Az ITD 32 országban fejti ki tanácsadási és közvetítői tevékenységét, de a legintenzívebben Romániában dolgozik. Délután Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök az infrastrukturális beruházási lehetőségről, Boros János kolozsvári alpolgármester a helyi befektetési kilátásokról tartott előadást. A fórum a részvevők számára jól szolgálta az informálódást és kapcsolatteremtést. Halász János, az ITD igazgatója elmondta, hogy 1992 óta magyar-román üzletember-találkozót nem rendeztek Kolozsváron. Kolozsváron készül az ipari park. /Ördög I. Béla: Román-magyar üzletember-fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2003. december 9.
Nov. 28-án a román külügyminisztérium jóváhagyta Cseh Áron Gusztáv főkonzuli működési engedélyét. Cseh Áron már szeptember elsejétől, Alföldi László távozását követően ellátta a főkonzuli teendőket, román részről viszont csak most jött meg a beleegyezés. A diplomata 1972 júliusában született Kolozsváron, 1992-ben érettségizett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában, 1998-ban az állam és jogtudományok doktorává avatták a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 2001-ben pedig politológusi oklevelet szerzett ugyanott, a Politológia Karon. Cseh Áron 1999-2000 között a magyar külügyminisztérium román referense volt, 2000-től főkonzullá történő kinevezéséig a kolozsvári külképviselet első beosztottja, konzulja. /Hivatalosan is főkonzul Cseh Áron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2003. december 10.
Cseh Áron Gusztávot kolozsvári magyar főkonzuli minőségében nemrég erősítették meg hivatalosan. A kolozsvári születésű magyar diplomatával, Cseh Gusztáv néhai grafikusművész fiával készített a Szabadság beszélgetést. Ő a legfiatalabb külképviseletet vezető magyar diplomata. 1998-ban végzett a budapesti jogi karon, s utána sikerrel felvételizett a Külügyminisztériumba. 2000 januárjában Soltész Levente kolozsvári magyar konzult váltotta fel tisztségében , a főkonzul helyetteseként dolgozott 2003. szept. 1-jéig. Első beosztottként politikai, gazdasági és kulturális feladatokkal foglalkozott. Az ezeréves államalapítást rendkívül intenzív módon ünnepelték meg. Alföldi László akkori főkonzullal együtt megközelítően százötven ünnepi rendezvényen, kopjafa-, zászló-, emlékház- stb. avatáson vett részt a kétéves ünnep során. Évente átlagosan harmincöt-negyven magas szintű állami delegáció látogatásának előkészítésében és lebonyolításában vesznek részt. Konzuli kerületük Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Bihar, Szilágy és Kolozs megye. A kolozsvári főkonzulátus nemzetpolitikai szempontból is kiemelt jelentőségű. A hivatal ellátja a hagyományos konzulátusi feladatokat, a magyar állampolgárok érdekvédelmét, a bajba jutott magyar állampolgárok megsegítését. A főkonzulátusnak alapvető feladata ezenkívül a vízumkibocsátás. A kolozsvári főkonzulátus évi mintegy 22 ezer vízumot bocsát ki. Románia összes megyéjéből érkező vízumkérelmező polgárt kiszolgálják. Az erdélyi magyarság politikai, egyházi, kulturális életének a figyelemmel követése, a rendezvényeken való részvétel is része munkájuknak. Intenzív kapcsolatot építettek ki a helyi és központi RMDSZ vezetőivel, az erdélyi történelmi magyar egyházak püspökeivel, a civil szféra vezetőivel, újságírókkal. Kolozsvár főterén magyar lobogó alatt dolgozhat, ez rendkívüli megtiszteltetés számára. Kolozsváron jó viszonyt ápolnak a román politikai pártokkal, a megyei tanács elnökével, a mindenkori prefektussal is, mondhatni mindenkivel, kivéve a Nagy-Románia Pártot és a helyi polgármestert. Cseh Áron gazdasági téren szeretne változást elérni. /Balló Áron: Küldetés és jelkép Kolozsvár főterén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
2003. december 23.
Kolozsváron a Phoenix könyvesház munkaközössége elhatározta, hogy idén először olyan anyagi körülmények között levő kolozsvári gyermekeknek készítenek el ajándékcsomagot, akik egyébként anyagi okokból kifolyólag nem kapnának könyvet karácsonyra. Megkeresték a történelmi egyházakat azzal a szándékkal, hogy ajánljanak érdeklődő, szegényebb gyermekeket. Dr. Cseh Áronnak kolozsvári főkonzul felesége is hozzájárul ehhez a karitatív akcióhoz. /(Csomafáy Ferenc): A Phoenix karácsonyi könyves ajándéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2004. január 12.
Görgey Gábor Örömállam című darabját mutatták be január 10-én a kolozsvári Román Színházban, Vadas László rendezésében. A beharangozott szerzői jelenlét elmaradt, a volt művelődési miniszter betegség miatt nem tudott eljönni a hivatalos bemutatóra. A bemutatón jelen volt a kolozsvári magyar kulturális és közélet számos jeles személyisége, valamint Cseh Áron főkonzul. /(k): Görgey-bemutató a Román Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
